2018. sze 10.

Levél a Robotlábamhoz

írta: Rékuuu
Levél a Robotlábamhoz

Kezemben szorongatom az éjféli vörösbort, és közben azt fontolgatom, hogy írok Neked.

Őrültség egy lábhoz(tárgyhoz) beszélni? Meglehet.

Neked írok, Te Robotláb, aki az éjjeli szekrénynek nekidőlve pihensz csendesen. Ma is sokat dolgoztál.

Na állj, mi az, hogy dolgoztál? ÉN voltam az, aki dolgozik, nem Te. ÉN edzek minden nap, ÉN küzdök az elemekkel, ÉN siránkozok, ha nem tudom teljesíteni a túrát a szerelmemmel, ÉN iszom meg a levét, amikor TE baszakodsz.

Tudod, nagyon unom, hogy mindig átalakulsz és állandóan új alkatrészekkel bővülsz, teljesen összezavarsz. Sokszor nyikorogsz, reggelenként morcos és rideg vagy hozzám. Energia híján pedig csipogsz. Nem tudlak megérteni, mintha sokszor nem egy nyelvet beszélnénk.

Néha dühösen leszidnálak és a falhoz dobnálak, hogy érezd a dolgok súlyát. Szinte elképzelem, ahogy reccsensz, ahogy darabokra törsz és ott maradsz. Zene lenne füleimnek.

Eltelne pár másodperc, talán pár perc is, és a mosolyom görbülete átfordulna sírásba. 

Őszintén. Irtó szomorú lennék, ha bajod esne. Hiányoznál, ha nem lennél mellettem. Hisz annyi minden felépítettem, felépítettél, azaz felépítettünk együtt. Emlékszem a kezdeti bukdácsolásokra, a lendületes lépcsőzésekre, a meneküléseinkre a nyári zivatar elől, amikor még nem voltál vízálló. A Jet-skizésre, a túrázásokra a Bükkben, a hólapátolásra a mama kertjében, az Elle címlapon pózolásra, a tavaszi harmatos fűben hempergésre. 

Talán az a gond, hogy rosszul álltam Hozzád. Azt reméltem, tökéletes leszel számomra, és Veled mindent el tudok érni, amit célomul kitűztem. És amikor nem így lett, mérges lettem rád. 

Belátom, többre kellett volna becsüljelek. Értékelnem kellett volna a puszta létezésed is. Mert iszonyatosan hálás vagyok, hogy kalózláb helyett TE jutottál nekem.

Szeretném, ha szövetségesek lennénk, összefognánk és együttes erővel mennénk a világ ellen. Én továbbra is hűen edzek, kergetem az álmaimat, ezt tudom ígérni. Néha még elfog majd a méreg, de ne vedd magadra, ez benne van a pakliban.

Egyébként mi szösz az, hogy egy lábhoz, egy alkatrészhez írok levelet? Még Karinthy is csóválná a fejét. Megyek is aludni.

Jóéjt. Pupi.

Réka

Szólj hozzá